Ábel a holtágban – A brazíliai magyarok identitásőrző törekvései és a Szóval című folyóirat

Ez a tanulmány része egy azonos címen, de nagyobb terjedelemben írott egyetemi diplomamunkának, amelyet 2009-ben védtem meg. Megjelent a József Attila Megyei és Városi Könyvtár 2010-ben kiadott évkönyvében.

Sajtótörténeti és egyben művelődéstörténeti témájú dolgozatom kiindulópontja az volt, hogy 2004 tájékán véletlenül tudomást szereztem egy brazíliai magyar nyelvű folyóirat létezéséről az internetnek köszönhetően. A lapot második generációs magyar egyetemisták szerkesztették São Paulo metropoliszában a nyolcvanas években. Akkor csupán az első szám címoldalát ismertem meg kevés háttér-információ kíséretében. Mély nyomokat hagyott bennem gyönyörű magyarsággal megfogalmazott, figyelemre méltó üzenete. Ez felkeltette érdeklődésemet az egész dél-amerikai, és különösen a brazíliai magyarság történetével, életével kapcsolatban. Leginkább a következő kérdés motivált: Hogyan lehetséges magyar leszármazottként az anyaországtól való politikai–földrajzi elszigeteltségben ilyen tökéletesen megőrizni a szülők anyanyelvét, és ilyen erős magyarságtudatra szert tenni? Érdekelt az is, vajon mi lett az egykori szerkesztőségi tagokkal? Miért szűnt meg a korábban megismert honlap, és látszólag minden, ami a világhálón a brazíliai magyarokra vonatkozott. Kutatásom több éven át és több szálon keresztül folyt. 2008-ban egy tragikus esemény nyomán hozzájutottam Szabó László hagyatékából a folyóirat valamennyi számához Gyuricza Gábor segítségével. Ezt később digitalizáltam és a diplomamunkához mellékeltem. Később készült egy DVD-ROM is, amely a szöveg hipertextes változata és a Szóval teljes anyaga mellett egy elektronikus könyvtárral is bővült: képek, zenék, térkép, film, hangfelvételek és digitális olvasmányok, linkek webhelyekhez, sajtóarchívumokhoz.

A 18 oldalas tanulmányból hiányzik a történeti események áttekintése, a kivándorlások okainak és a népességcsökkenés mértékének bemutatása, valamint ezzel összefüggésben a brazil állam hatékony migrációs és kolonizációs politikájának ismertetése. Ugyancsak kimaradt a magyarságtudat illetve nemzeti identitás meglehetősen sokszínű megítélése, valamint a Magyarságőrző törekvések fejezetből a cserkészettel és a Könyves Kálmán Szabadegyetemmel kapcsolatos részek. Más fejezetek is rövidültek terjedelmi korlátok miatt. Mindazonáltal így is érdekes olvasmány, ajánlom figyelmükbe!

Dolgozatom elolvasható a következő linkről:

http://www.netnagyiklub.hu/wp-content/uploads/2019/01/Abel-a-holtag-ban_Braziliai-magyarok.pdf

Végezetül ajánlom szíves figyelmükbe a következő szép és megható olvasmányt, amely 1958-ban született két brazíliai magyar: Lénárd Sándor író, műfordító és Landy Dezső könyvesbolt-tulajdonos tollából. Címe: Séta egy régi pesti térképen.

http://www.mek.sk/kiallitas/lenard/irasok/seta/index.html

Hozzászólás